A Hueber kiadó Sicher tankönyvsorozatához tartozó interaktiv feladatai nagyon jól gyakoroltatnak szókincset és nyelvtant is. Ahogy böngésztem, érdekes feladatra bukkantam. Olyanra, amilyennel más nyelvkönyvekben eddig még nem találkoztam. Legalábbis nem B2-es tudásszinten. Nekem is elő kellett halásznom régi emlékeimet. Hiszen emlékszem, annak idején az egyetem első évében a nyelvi alapvizsgára kézülés során voltak ilyen jellegű feladatok is, de az már igen rég volt. Most akkor felelevenítettem a régen tanultatkat:
Ha érzelmek hatására cselekszünk, akkor a cselekvés mozgatórugója előtt a vor elöljárószó áll. Általában, de nem minden esetben. Néhány klasszikus példa:
Er/ Sie konnte vor Aufregung nicht einschlafen. Az izgatottságtól nem tudott elaludni.
Er/ Sie schüttelte sich vor Lachen. Rázkódott a nevetéstől.
Er /Sie zitterte vor Angst. Remegett a félelemtől.
Er/Sie platzte vor Neid. Majd megpukkadt az irigységtől.
Er/Sie kochte vor Wut. Fortyogott a méregtől.
Er/Sie strahlte vor Freude. Sugárzott az örömtől.
Er/Sie errötete vor Scham. Szégyenében elpirult
Er/Sie hätte vor Scham im Boden versinken können. Majd elsüllyedt szégyenében.
Viszont nem valamennyi esetben használjuk a vor elöljáró szót érzelmi alapon történő cselekvés esetén. Az előbb felsorolt esetekben ugyanis, a cselekedet, melyet érzelem váltott ki, mind önkéntelen volt. Amennyiben azonban érzelmi alapon, de tudatos, megfontolt döntés eredményeként születik meg a cselekvés, akkor már az aus elöljárószót használjuk. Például:
Aus Angst vor seinem Vater ist er nicht nach Hause gegangen. Apjától való félelmében nem ment haza.
Aus Furcht verschwieg er/sie seinen/ihren Eltern seine/ihre Tat. Félelmében elhallgatta tettét a szülei elől.
Aus Freude hat er sie geküsst. Aus Freude hat er sie umarmt. Örömében megcsókolta. Örömében átölelte.
Aus Scham wagte sie sich nicht zu den Eltern zurück. Szégyenében nem mert a szüleihez visszamenni.
Mint látjuk, első esetben túlnyomórészt -tól, től magyarul a vonzat, míg az utóbbi esetben -ban, -ben. És, hogy milyenek az érzelmi megrázkódtatások, sokkal több példát láthatunk az első kategóriára, tehát az önkéntelen reakcióra, melyek jó része egyben állandó szókapcsolat is, mint a tudatos döntés eredményeként végrehajtott cselekvésre. Tehát érdemes inkább az első kategóriára figyelmet fordítani.
És álljon itt az a feladat, melyre az interneten bukkantam és ezt az egész okfejtést elindította. 😊
A többi kötet is érdekes feladatok tárháza: