Ebből adódóan nem hagyom ki a továbbképzéseket sem. 
Ahogy beléptem a Szent Margit Gimnázium hatalmas dísztermébe, döbbentem néztem, hogy zsúfolásig tele volt a helyszín. Olyan érzésem volt, hogy ilyen sok némettanár az egész országban sincsen. 
Nem volt mit tenni, fegyelmezetten megálltam a sarokban, és onnan pásztáztam és szúrtam ki magamnak végül egy rejtett ülőhelyet. 
Az egyik előadó arról számolt be, hogy a kelet-ázsiai nyelvek src=”https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t90/1/16/1f305.png” alt=”🌅” width=”16″ height=”16″ /> – különösen a koreai, japán, kínai – törtek az utóbbi időben előre, mely az egyetemre jelentkező nyelvszakosok számában is markánsan tükröződik. A növekvő tendencia egyrészt a gazdasági kapcsolatok élénkülésének köszönhető, de olyan kulturális hatásoknak is, mint a K-pop vagy az anime világa. A Duolingo statisztikái szerint a koreai már a legnépszerűbb tanult nyelvek között szerepel világszinten. A japánnal együtt a TOP 10 között van, a koreai az előkelő hatodik, hetedik helyen mozog. Mindeközben az anglisztika továbbra is megtartotta vezető szerepét az egyetemre jelentkezők körében, germanisztika szakon azonban évről évre csökken a létszám. Az iskolákban még mindig a német, az angol után a leggyakrabban választott nyelv, de míg az angolt választók száma folyamatosan növekszik 
, a német legalább ugyanilyen mértékben csökken. 
, ami kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy háttérbe szoruljon. Pedig – ha őszinték vagyunk – például a francia sem egyszerűbb, a japánről és kínairól nem is beszélve.
Ez a félmondat akár mottónak is tekinthető, annak érdekében, hogy lelkesítsük diákjainkat. 
Ezek azok a belső motivációs tényezők, melyeket ha életre keltünk, bizonyára hatékonyabban működik egy nyelv elsajátítása, mintha csupán a jó jegyek utáni hajsza ösztönözne. 
